A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után alapesetben 4%. A forgalmi érték a legtöbb esetben megegyezik a vételárral, azonban a forgalmi értéket a NAV jogosult megállapítani az illeték kiszabása során.

Fontos költségtétel az illeték egy ingatlanvásárlás során, így nem mindegy, hogy milyen kedvezményekre vagy mentességekre vagyunk jogosultak és hogy azt igényeljük-e a megfelelő időben. Összegyűjtöttünk 7+1 hasznos tudnivalót, amellyel költségeket takaríthatunk meg ingatlan vásárlás esetén:

1.)  amennyiben lakáscélra építési telket vásárolunk és vállaljuk, hogy 4 éven belül beépítjük az előírásoknak megfelelően, úgy nem szükséges illetéket fizetnünk a telek forgalmi értéke után. Ameddig ez meg nem történik, addig a fizetési kötelezettségünket a hatóság felfüggeszti.

2.)  vállalkozó által értékesítés céljára épített, átalakítással vagy bővítéssel létesített ingatlan vásárlása esetén, ha az ingatlan vételára a 30 millió forintot nem haladja meg, akkor 15 millió forintig igényelhetünk kedvezményt.

3.)  a korábbi lakástulajdonunkat a vásárlást megelőző három éven belül vagy azt követően egy éven belül eladjuk vagy elcseréljük, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb, úgy nem szükséges illetéket fizetnünk, ha viszont nagyobb, akkor a különbözet lesz az illetékfizetés alapja.

4.)  egyenes ági hozzátartozótól vagy házastársunktól vásárolunk, úgy nincs illetékfizetési kötelezettségünk.

5.)  új vagy használt lakás családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) felhasználásával történő vásárlása esetén illetékmentességet igényelhetünk.

6.)  abban az esetben, ha 35. év alatti első lakásszerzőnek minősülünk és az egész lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot, akkor a fizetendő illeték 50%-át kedvezményként vehetjük igénybe. Ilyenkor legfeljebb 12 hónapra pótlékmentes részletfizetést is igényelhetünk.

7.)  részletfizetési kedvezményt méltányossági alapon is igényelhetünk, azonban indokolnunk és igazolnunk szükséges, hogy miért nem áll módunkban az illetéket egy összegben megfizetni.

8.)  nem jár automatikusan egyik mentesség vagy kedvezmény sem, azt igényelnünk szükséges a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a formanyomtatvány megfelelő kitöltésével.

Dr. Fekete Bálint ügyvéd

https://www.drfeketelegal.hu

A társasházról röviden 2. rész

Ahogy korábbi írásomban már kitértem rá, a társasházközösség legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet. Ebben a részben a közgyűlés hatásköreire, működésére és az egyes minősített szavazattöbséget igénylő határozatokra vonatkozó fontosabb szabályokat emelem ki.

Kizárólag a közgyűlés jogosult dönteni különösen az alábbi ügyekben:

- az alapító okirat módosításáról, a társasháztulajdon megszüntetéséről

- a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról és a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásáról

- a közösséget terhelő kötelezettségek vállalásáról

- a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról

- a közösség éves költségvetésének és elszámolásának, a számviteli szabályok szerinti beszámolójának elfogadásáról, valamint a közös képviselő vagy az intézőbizottság részére a jóváhagyás megadásáról

- a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke, tagja), illetőleg a számvizsgáló bizottság elnöke, tagja (az ellenőrzési feladatot ellátó tulajdonostárs) ellen kártérítési per indításáról, illetőleg büntetőfeljelentés megtételéről

 Kevesen tudják és sajnos a gyakorlatban sem minden esetben működik azon előírás betartása, hogy a közgyűlés határozatának - szó szerint - tartalmaznia kell a napirendi pont tárgyát, a megszavazott döntést, továbbá a teljesítés érdekében megszavazott feltételek esetén a határozat végrehajtásának módját, illetőleg feltételeit.

 A közgyűlést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke hívja össze. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, amellyel egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban - jól látható helyen - ki kell függeszteni. Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak.

 Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, vagy a levezető elnök a közgyűlést a határozatképtelenné válása miatt berekesztette, megismételt közgyűlést kell tartani. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel a határozatképtelen közgyűlés napjára is kitűzhető, ha a szervezeti-működési szabályzat ettől eltérően nem rendelkezik. A megismételt közgyűlés a jelenlevők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes. A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog.

Ha a törvény másképpen nem rendelkezik, a közgyűlés, illetőleg a megismételt közgyűlés a határozatát a jelen levő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével hozza meg.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról - a másolási költség megfizetésével - másolatot kérhet.

Érdemes néhány esetet kiemelni, attól függően, hogy milyen mértékű szavazattöbbség szükséges az adott napirendi pont elfogadásához:

• amennyiben valamely tulajdonostárs olyan építési munkát kíván végezni a saját tulajdonában álló ingatlanban/ingatlanokban, amely lakásmegosztást vagy lakásösszevonást eredményez és amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja
• a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer (a továbbiakban: kamerarendszer) létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet
• a közös tulajdonban lévő zárt légterű épületrészekben, területeken, illetve helyiségekben tilos a dohányzás, amelytől eltérni kizárólag a házirendben a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többségének egyetértésével lehet eltérni
• a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető. Ilyenek többek között a házmesteri lakások, mosókonyhák, padlásterek. Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet az elidegenítésről, amennyiben az alapító okirat felhatalmazást ad arra
• amennyiben az alapító okirat nem ad erre lehetőséget, úgy az elidegenítés jogát abban az esetben is gyakorolhatja a közösség, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért

Szerző: Dr. Fekete Bálint ügyvéd

Amit a telekalakításról tudni érdemes

Az ingatlanvásárlás és építkezési kedv töretlen növekedésének időszakát éljük, nem árt azonban tisztában lenni egy telekvásárlás során az adott telek tulajdonságaival, így például az esetleges feloszthatóságával vagy a telekegyesítés lehetőségével, amely ugyanolyan fontos lehet, mint a beépíthetőségi paraméterei.

Az egyik legfontosabb szabály, hogy telket - a nem építési telek telekegyesítése és telekhatár-rendezése kivételével - úgy kell alakítani, hogy a kialakuló telkek köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthetőek legyenek.

Meglévő telkek esetében a telekalakítást az illetékes hatóság akkor engedélyezi, ha a kialakuló telkek méretei megfelelnek a településrendezési tervben és a helyi építési szabályzatban rögzített paramétereknek. Ez alól kivételt jelent a telekegyesítés, valamint a telekhatárrendezés.

Meglévő beépített telek vagy végrehajtható építési engedéllyel érintett telek esetén engedély akkor adható ki, ha a kialakuló telkek meglévő és tervezett beépítettsége, valamint a telekalakítással érintett telkeken lévő összes meglévő és tervezett építmény távolsága a tervezett telekhatártól a jogszabályoknak megfelel.

Telekalakítással érintett telek esetében a telekalakítás ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetéséig a telekre új építmény építésére, meglévő építmény bővítésére építési engedély nem adható.

Speciális szabályok vonatkoznak a nyúlványos telkekre. De mit is nevezünk nyúlványos teleknek? Nyúlványos vagy nyeles telek a telekfelosztás során keletkező olyan telektömbön belüli telek, amely csak - a ki- és bejárásra, valamint a közművek elhelyezésére alkalmas - nyélszerű résszel kapcsolódik a köz- vagy magánúthoz. Bizonyos települések korlátozzák vagy akár meg is tiltják az ilyen típusú telkek újonnan történő kialakítását.

Ha a telek területe a hatályos építésügyi szabályok szerint megosztható, de homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé - a területre vonatkozó helyi építési szabályzat alapján - nyúlványos (nyeles) telek is kialakítható. A nyúlványos (nyeles) teleknek a nyél nélkül is a helyi építési szabályzatban előírt méretűnek kell lennie.  A nyúlvány (nyél) 3 méternél keskenyebb, építési telek esetén 50 méternél hosszabb nem lehet.

A telekalakítási eljárás kérelemre induló eljárás. A kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani, amely a földhivatalok honlapján elérhető.

A telekalakítási eljárás típusai a következők:

- telekalakítási engedélyezési eljárás,

- egyesített telekalakítási eljárás (a telekalakítás engedélyezését és a bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetését is magába foglalja)

A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelemhez mellékelni kell a telekalakítási dokumentációt, amelynek tartalmaznia kell jogszabályi előírások szerint az érintett ingatlanokra vonatkozó alaprajzot vagy változási vázrajzot a földhivatal által záradékolva és annak kötelező mellékleteit, így a digitális adatállományokat is. Ezen dokumentációt az arra feljogosított földmérő, tervező szakember készíti. Amennyiben valaki nem ismer telekalakítási dokumentáció készítésére jogosult szakembert, úgy a földhivatalokat felkeresve biztosan tud ajánlást kérni. A szakember a meglévő állapot figyelembevételével készíti el a telekalakítás utáni állapotot bemutató térképet, valamint a telekalakítás során kialakuló telkek főbb adatait is áttekinthető, táblázatos formában (területkimutatás). 

A földhivatal a záradékolt változási vázrajz és a hozzá tartozó területkimutatás, valamint a telekalakítási helyszínrajz hiteles másolatának megküldésével keresi meg a szakhatóságokat állásfoglalásuk beszerzése céljából, ha előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre.

A telekalakítási engedély és a hozzá tartozó telekalakítási dokumentáció az engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig hatályos.

A határozat ellen - kézhezvételétől számított - 15 napon belül fellebbezést lehet benyújtani, ennek hiányában a hatóság megállapítja az engedélyező vagy visszautasító határozat véglegessé válását.

Az első szakasz az engedélyezési szakasz, amelyet az ingatlan-nyilvántartási átvezetés szakasza követ. amelynek során a telekalakítási engedély szerinti változások átvezetését lehet kérelmezni. Az egyesített telekalakítási eljárásban az engedélyezési és az ingatlan-nyilvántartási eljárást egyszerre lehet kérelmezni. Az egyesített eljárásban rendkívül körültekintően szükséges eljárni tekintettel arra, hogy az esetleges hibák, hiányosságok nem orvosolhatók hiánypótlással, így a kérelem visszautasításra kerülhet, amely nagy időveszteséget generálhat a kérelmezőnek.

Dr. Fekete Bálint ügyvéd

Amiről egyszer muszáj beszélni: házastársi öröklés halálozás esetén

Hosszú időre visszanyúló öröklési jogi szabály, hogy a túlélő házastárs a gyermekek mellett haszonélvezeti jogot örököl, amennyiben pedig nincsen leszármazó, ő lesz az örökös. A szabályozás hátterében az a törekvés állt, hogy a túlélő örökös élete a halálesettől függetlenül a mindennapok tekintetében ne nehezüljön el és lehetőség szerint változatlan formában folytatódhasson, így például ne kelljen kiköltöznie a megszokott életkörnyezetéből. Az utóbbi időben tendenciózussá vált társadalomi változások indokolták a jogintézmény újragondolását, amelyet a jogalkotó a 2014. március 15. napján hatályba lépett új polgári törvénykönyvben végzett el. A korábbi szabályozás mellett gyakran méltánytalanul kedvezőtlen helyzetbe kerültek az örökhagyó gyermekei a túlélő házastárshoz képest, hiszen hiába örökölték meg a teljes hagyaték tulajdonjogát, ha annak használatához a túlélő házastárs haszonélvezeti joga miatt nem tudnak hozzájutni. Természetesen, a változó szabályok mellett is szem előtt tartja az új polgári törvénykönyv a túlélő házastárs érdekeit, amelynek eredményeként továbbra is elmondható, hogy a túlélő házastárs az elhunyttal, mint házastársával közösen lakott lakást és az ahhoz tartozó felszerelési, berendezési tárgyakat akár a gyermekek melletti öröklése során, akár a szülők melletti öröklése során megtarthatja, viszont ez a kiemelt helyzete már nem a teljes hagyaték tekintetében biztosított. Kiemelést érdemlő változás, hogy gyermekek mellett már nem általános haszonélvezeti jogot örököl a hagyatékon a túlélő házastárs, hanem részben ő is a gyermekekhez hasonlóan tulajdonjogot örököl, mégpedig olyan mértékűt, mintha ő maga is az örökhagyó egy gyermeke lenne. Ezen túlmenően az özvegy továbbra is az örökhagyóval közösen lakott lakásban lakhat és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat használhatja, mint haszonélvező. Ez konkrét példával szemléltetve azt jelenti, hogy ha a két gyermek és házastárs hátrahagyásával elhunyt örökhagyó hagyatékába egy berendezett lakás és egy személygépkocsi tartozott, akkor a lakást és annak berendezési, felszerelési tárgyait a gyermekek 1/2-1/2 arányban öröklik a túlélő házastárs özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten, míg a személygépkocsinak három tulajdonosa lesz, mégpedig egymás között egyenlő arányban a két gyermek és a túlélő házastárs.

Amennyiben nincsenek leszármazók, a házastárs mellett a szülők is örökösökké válnak és nem kizárólag a túlélő házastárs örököl. Ebben az esetben is maradhat az özvegy a korábbi megszokott környezetében, de már nem mint haszonélvező, hanem mint tulajdonos, hiszen az örökhagyóval közösen lakott lakásra és annak berendezési, felszerelési tárgyaira tulajdonjogot örököl. A fennmaradó vagyonon fele-fele arányban osztozik az örökhagyó szüleivel. Amennyiben a szülők egyike már nem él, helyette nem örököl az alatta lévő leszármazó, hanem az ő része megoszlik az özvegy és az élő szülő között. Abban az esetben, ha mindkét szülő elhunyt már, akkor az özvegy a teljes hagyaték örököse (kivéve az esetleges ági vagyont). Az új polgári törvénykönyv másik fontos változásként megszünteti azt a szabályt, hogy amennyiben az özvegy újabb házasságot köt, elveszíti az örökségként szerzett haszonélvezeti jogát. Az új szabályok szerint az újabb házasságkötés a haszonélvezeti jogra semmilyen következménnyel nem jár tekintettel arra, hogy a holtig tartó haszonélvezeti jogot nem lehet korlátozni.

Gyakorlati szempontból megállapítható, hogy komoly problémát okozhat, ha egy ingatlant sokan örökölnek, adott esetben özvegyi haszonélvezeti joggal is terhelve, így amennyiben a törvényben foglalt öröklési rend szabályai nem felelnek meg számunkra, lehetőségünk van végrendelkezés útján szinte a legtöbb szabálytól eltérni és ezáltal a jövőre gondolva egy mindenki számára előnyös konstrukciót megalkotni. Tekintettel arra, hogy a jelen terjedelmi keretek között nincsen mód az öröklési szabályozás teljes bemutatására egyedi ügyekben érdemes ügyvéd segítségét kérni.

Szerző: Dr. Fekete Bálint
Megjelenés: Kisalföld Napilap Lakás és Kert Magazin
Megjelenés éve: 2015.

Ingatlan tulajdonjogának ajándékozása és visszakövetelése

Az ingatlanok tulajdonjogának átruházása körében az adásvételi szerződések mellett az egyik legkedveltebb szerződési forma az ajándékozási szerződés. Közkedveltségére az adhatott okot, hogy a hatályos jogszabályok alapján egyenes ági rokonok (pl.: szülő-gyermek, nagyszülő-unoka) és házastársak között illetékmentes az ajándékozás. A testvérek közötti ajándékozás ezzel szemben – tekintettel az oldalági rokoni kapcsolatra már illetékköteles és a vagyonszerzőnek, lakástulajdon megszerzése esetén, az általános szabályok szerint az ingatlan értékének kilenc százalékát kell illetékként megfizetni.

Ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó a dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a megajándékozott a dolog átvételére köteles. Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása is szükséges.Mikor lehet szükség ajándékozási szerződésre? Az írásos szerződés, amellett, hogy ingatlan ajándékozás esetében kötelező formai elem, egyrészt jelenthet egyfajta igazolást arra vonatkozóan, hogy a megajándékozott milyen módon tett szert az adott vagyonra, valamint a Nyugat-Európai országok többségében már általánosnak mondható jelenség az örökségtervezés. Ajándékozási szerződéssel a leendő örökhagyó gyakorlatilag még életében ki tudja elégíteni a leendő örökösöket úgy, ahogy szeretné annak érdekében, hogy halála után már ne legyen vita. Sokszor előfordul a gyakorlatban a haszonélvezeti jog fenntartásával történő ajándékozás, amely biztosítékot nyújt az ajándékozó számára, mivel a tulajdonjog bár átszáll a megajándékozottra, azonban az ingatlan használatára, hasznai szedésére továbbra is az ajándékozó lesz jogosult, amennyiben igényt tart rá.

Fontos megjegyezni, hogy amennyiben az ajándékozási szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is.Az ajándékozás eredményeként a tulajdonjog a birtokátruházással és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Amíg a teljesítés ilyen módon nem jön létre, addig a Polgári Törvénykönyv elég széles körben engedi meg a teljesítés megtagadását. Alapot ad arra az ajándékozó élethelyzetének változása (vagyoncsökkenés, jövedelemvesztés, egészségromlás) vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában bekövetkezett változás (családi vagy barátsági kapcsolatok megromlása, indokolt bizalomvesztés, sérelem elszenvedése), feltéve, hogy emiatt a szerződés teljesítése - a közfelfogás szerint - nem várható el.

A szerződés formai és tartalmi követelményeire nézve az adásvételi szerződésre vonatkozó előírásokat kell megfelelően irányadónak tekinteni a speciális eltérések figyelembe vételével. Az ajándékozás fő jellemzője az ingyenesség, amelyet a szerződésben kifejezetten meg kell jelölni. Emellett a szerződésben szükséges az ajándék értékének meghatározása is.

Amennyiben az ajándékozó fél valamilyen feltevéssel vagy egyéb határozott céllal juttatja az ajándékot, úgy annak körülményeit érdemes megjelölni az ajándékozási szerződésben figyelemmel arra, hogy annak végleges meghiúsulása esetén az ajándék visszakövetelhető, ha a feltétel bekövetkezése nélkül az ajándékozásra nem került volna sor. A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye. Szokásos mértéket meg nem haladó ajándékról általában akkor van szó, ha az nem gazdagítja a megajándékozottat oly mértékben, hogy visszakövetelése anyagi és erkölcsi szempontból indokolt lenne. Az értéket illetően a bírósági gyakorlat az ingatlant nem tekinti szokásos mértékű ajándéknak, így ez esetben visszakövetelésnek lehet helye a szükséges egyéb feltételek teljesülése esetén.

A meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti továbbá akkor is, ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. A megajándékozott nem köteles az ajándék visszaadására, ha az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja. Ugyancsak alapot adhat az ajándék, vagy a helyébe lépett érték visszakövetelésére, amennyiben a megajándékozott az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el. Visszakövetelésnek nincs helye, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak, illetve a visszakövetelésről való lemondásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb idő nélkül nem követeli vissza.

Mindezek alapján elmondható, hogy az ajándék juttatása és a kapcsolódó szerződés megkötése során nagyon körültekintően kell eljárni annak érdekében, hogy megfelelően le lehessen szűkíteni azokat a körülményeket, amelyek a későbbiekben jogvitára adhatnak okot.

Szerző: Dr. Fekete Bálint

Megjelenés: Kisalföld Napilap Lakás és Kert Magazin

Megjelenés éve: 2015.

3 kérdés 3 válasz bérbeadás előtt

Egy ingatlan bérbeadása számos kérdést vet fel, s ha nem vagyunk elég körültekintőek, komoly kellemetlenségeink adódhatnak, például ha a bérlő nem akar kiköltözni vagy rezsihátralékot halmoz fel. Érdemes előre gondolni ezekre az eshetőségekre!

Nem fizeti a bérleti díjat az ingatlanom bérlője, szeretném, ha kiköltözne, de ő nem akar. Mit tehetek?

A hazai birtokvédelmi szabályok a birtoklás kérdéskörét ténykérdésként kezelik. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen esetben először nem azt fogják vizsgálni, hogy valaki jogosult-e a birtoklásra, hanem azt, hogy ténylegesen birtokában volt-e az adott dolognak és a birtoklásban megzavarták-e vagy esetleg attól meg is fosztották. Ennek megfelelően a birtokvédelem elsődlegesen a bérlőt védi, tekintettel arra, hogy ő van az ingatlan tényleges birtokában. Ez a védelem a bérlőt mindenkivel, így a tulajdonossal szemben is megilleti, különös tekintettel arra, hogy a tulajdonos éppen a használat, a birtoklás jogát engedte át a bérleti szerződéssel. Birtokvitánkkal egy éven belül, első körben az ingatlan fekvése szerinti település jegyzőjéhez is fordulhatunk, aki a rendelkezésre áll bizonyítékok alapján hozza meg döntését. Az egy éves határidő elteltét követően, valamint, ha a jegyző döntését valaki sérelmesnek tartja, akkor közvetlenül bírósághoz fordulhat.

A jegyzőnek lehetősége van az eredeti állapot helyreállítására,a birtoksértőnek az e magatartástól történő eltiltására vagy bizonyos esetekben a kérelem elutasítására. Amennyiben érvényes és hatályos bérleti szerződés van a felek között a bérbeadó hiába fordul a jegyzőhöz, hiszen ő csak a tényállapotot vizsgálja, ami alapján a bérlő jogosult birtokvédelemre.

Abban az esetben, ha viszont a szerződés megszűnt (azt bizonyíthatóan és szabályszerűen felmondtuk vagy a határozott idő lejárt), azonban ennek ellenére a bérlő nem kívánja elhagyni az ingatlant, a volt bérlő a továbbiakban jogcím nélkül tartózkodik az ingatlanban.

A leggyakoribb probléma annak módja szokott lenni, ahogy a tulajdonos a bérlőt a birtokából megpróbálja kitessékelni.Figyelemmel arra, hogy ez a folyamat más jogszabályt sérthet (leggyakrabban magánlaksértés történik, súlyosabb esetben akár testi sértés is megvalósulhat), így érdemes szakember segítségét kérni a kellemetlenségek elkerülése érdekében.

Amennyiben azt szeretnénk elérni, hogy a lakás kiürítésre kerüljön a jogszabályi előírások szerint lakás kiürítése iránti pert kell indítanunk, ahol bizonyítanunk szükséges, hogy a bérlő már nem jogszerűen használja az ingatlant. A peres eljárás sajnos meglehetősen időigényes, de természetesen a jogcím nélküli használat időtartamára használati díj követelhető a volt bérlőtől.

Milyen módon tudom biztosítani, hogy ne kelljen ilyen esetben pereskednem?

Lehetőség van arra, hogy a bérlő közjegyző előtt közjegyzői okirati formába foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tegyen, amelyben kifejezetten az ingatlanból történő kiköltözésre vagy egyéb a bérleti szerződéshez kapcsolódó járulékos kötelezettségek teljesítésére vállal kötelezettséget. A közjegyzői okirat jelentősége és előnye a magánokiratokkal szemben abban nyilvánul meg, hogy a közjegyzői okirat, mint közokirat közvetlenül végrehajtható. Amennyiben a kötelezett közjegyző előtt vállal kötelezettséget a szerződésnek megfelelő teljesítésre, úgy a közjegyzői okirathoz kapcsolódó közvetlen végrehajtás lehetősége megkíméli a szerződésszerűen teljesítő felet egy elhúzódó per költségeitől és egyéb kellemetlenségeitől.

Érdemes a közüzemi mérőórákat a bérlő nevére íratni?

A közüzemi szerződések esetében ki kell emelni, hogy amennyiben a mérőórák nem kerülnek átírásra a bérlő nevére, úgy a tulajdonos marad szerződéses kapcsolatban a közüzemi szolgáltatókkal, így közvetlenül a tulajdonoson lehet követelni a bérlő által felhasznált energia ellenértékét. Amennyiben a felek a bérleti szerződésben a rezsiköltségek viselésére vonatkozóan részletesen megállapodtak, úgy ez részben biztonságot jelenthet a bérbeadó számára. Érdemes azonban havonta leolvasni a mérőórákat és elszámolni a bérlővel annak érdekében, hogy a ritkább elszámolás miatti nagyobb összegű rezsitartozás nemfizetésének kockázatát a lehető legminimálisabbra tudjuk csökkenteni. Abban az esetben, ha a bérlő nevére íratjuk a mérőórákat, a bérlő közvetlenül szerződik a közüzemi szolgáltatókkal, így a saját maga által felhasznált energia ellenértékének megfizetéséért ő vállal felelősséget. Előfordulhat, hogy a bérlő rezsihátralékkal hagyja el az ingatlant. Bizonyos szolgáltatók a tulajdonos általi számlakiegyenlítéshez próbálják kötni a mérőóra új bérlőre vagy a tulajdonosra történő visszaíratását, azonban  -álláspontom szerint - ez jogellenes, így érdemes a fogyasztóvédelemhez fordulni.

Szerző: Dr. Fekete Bálint

Megjelenés: Kisalföld Napilap Lakás és Kert Magazin

Megjelenés éve: 2015.