Egy korábbi cikkünkben a bérleti szerződés lényeges elemeiről, típusairól írtunk. Ez alkalommal a bérleti jogviszony során leggyakrabban felmerülő problémákat tekintjük át.

Sokat segít egy jól megírt, alaposan átgondolt, jogilag kellően szabályozott bérleti szerződés. Nem biztos, hogy a szomszédtól kapott vagy az internetről letöltött bérleti szerződés minta segítségünkre lesz, ha a későbbiek során egy komolyabb bérleti jogvitával szembesülünk.

A házilag gyártott szerződések sok visszaélésre és vitára adhatnak okot, hiszen a felek jellemzően nem ismerik részletekbe menően a jogszabályokat és ezáltal nincsenek tisztában a jogaikkal és kötelezettségeikkel. Ha biztosra akarunk menni, akkor forduljunk ügyvédhez.

Melyek lehetnek azok a részletek, amelyeket, ha nem írunk bele a bérleti szerződésbe, későbbiekben problémaként jelentkezhetnek?

A lakás fizikai, műszaki állapota

Fontos kérdés, hogy a lakást üresen vagy bútorozottan vesszük, vagy adjuk bérbe. Amennyiben bútorozottan, úgy célszerű ún. ingólistát (leltárt) készíteni, és az ingóságok állapotát, működőképességét rögzíteni, továbbá javasolt fényképeket is készíteni.

Minden lényeges műszaki paraméter és egyéb adat rögzítése (pl. komfortfokozat, rendelkezésre áll-e internet, közüzemi mérőórák állása stb.) a birtokbaadási jegyzőkönyvben. Kevesen tudják, de a Lakástörvény értelmében szükséges továbbá a jogszabályban meghatározott energiahatékonysági tanúsítványt vagy annak másolatát a bérlő részére átadni.

Közüzemi díjak, rezsiköltségek, közös költség

Ki fizesse? A bérbeadó vagy a bérlő? Kétféle megoldás létezik: a bérlő a bérbeadó részére fizeti a költségeket, aki azt tovább fizeti a közmű szolgáltatók felé. A másik megoldás, hogy a bérbeadó hozzájárul a közműórák, és egyéb közműszolgáltatásoknak a bérlő nevére történő átírásához, így azokat a bérlő fizeti meg a szolgáltatók felé.

Ennek az a hátulütője lehet, hogy a bérbeadó nem tudja, vagy csak nagyon későn tudja meg, ha a bérlő nem fizeti meg a szolgáltatási díjakat, és jelentős tartozásokat felhalmozva elköltözik az ingatlanból. Ez azért is lehet problémás, mivel a víz és csatornadíj tartozásokat ebben az esetben a tulajdonosnak kell kifizetnie.

Gyakori probléma, hogy a bérbeadó csupán közli a bérlővel a fizetendő közüzemi számlák összegét, de arról a számlákat nem adja át. A bérlő jogosult azt elkérni, számla hiányában javasoljuk a mérőóra-állások rögzítését minden hónapban.

Az ingatlan használata során felmerülő kérdések.

Az ingatlan használatával kapcsolatban merülhet fel, hogy a bérlő további bérlőt (albérlőt) befogadhat-e, illetve harmadik személynek használatba adhatja-e az ingatlant. Ha ebben megállapodnak a felek, érdemes a lakás további használóinak adatait is feltüntetni a szerződésben.

Fontos tisztázni, hogy a bérlő magáncélra, vagy kereskedelmi/üzleti célra szeretné a lakást bérelni. A bérbeadónak ezt tudnia kell, egyrészt befolyásolhatja a bérleti díjat, másrészt egy társasházi lakás esetén a szervezeti és működési szabályzat irányadó, miszerint a lakás használható-e üzleti célra. Gyakorlati eset: a bérlő azért bérli ki az ingatlant, hogy azt pl. Airbnb felületén rövidtávú bérbeadással szállásként hirdesse. Az sem mindegy, hogy esetleg kiket költöztet még oda magához a bérlő, hiszen biztosan nem örülne senki, ha tömegszállásként használnák az ingatlanát.

A bérbeadói oldalon is következhet be változás amennyiben a bérbeadó eladja a lakást, vagy halála miatt örökösei folytatják a bérleti jogviszonyt. Ilyen esetben a bérlő nem kerülhet rosszabb helyzetbe a bérleti szerződésében megfogalmazott feltételeknél, ugyanis a Ptk. szerint a bérleti szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek tekintetében az új tulajdonos lép a bérbeadó helyébe.

Az ingatlan kifestése, fúrás, bútorok rögzítése, karbantartás

A bérbeadó a bérleti szerződésben kifejezetten megtilthatja, hogy a bérleményt a hozzájárulása nélkül a bérlő átalakítsa, kifesse vagy éppen polcokat fúrjon fel a falra. De lehet olyan értéknövelő beruházás (pl. egy parkettázás), amit a bérlő magára vállalhat a felek megállapodása/elszámolása alapján. A Lakástörvény szerint megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

Fontos rögzíteni a szerződésben, hogy a bérleti szerződés lejártakor a lakást milyen állapotban kell visszaadni. (kitakarítva, vagy kifestve is).

Mit tehet a bérbeadó, ha a bérlemény visszaszolgáltatásakor károkat tapasztal benne? A probléma legkönnyebben és reálisan úgy orvosolható, ha a felek közösen felkérnek egy szakértőt, hogy a keletkezett kárt mérje fel és állapítsa meg a helyreállítási költségeket. Amennyiben ez nem járható út, úgy célszerű mielőbb ügyvédhez fordulni.

Fontos kérdések lehetnek, hogy állatot tarthat-e a bérlő vagy a dohányzás megengedett-e az ingatlanban. Amennyiben igen, a lakásban, vagy az erkélyen, vagy esetleg tilos az egész ingatlanban. Ezt célszerű a szerződés megkötésekor tisztázni, ugyanis megkeserítheti a szomszédok életét, pihenését, akár egy ruhaszárítást, ha az alattuk lévő erkélyen non-stop dohányoznak a bérlők. De a lakás értékét is rontja, hiszen a bútorok, falak átveszik a nem kívánt szagot. Az állattartás szempontjából fontos, ha pl. társasházi lakásról van szó, hogy van-e szervezeti és működési szabályzata a társasháznak, és az mit tartalmaz erre vonatkozóan.

Gyakran felmerülő kérdés és probléma az, hogy a bérlő jogosult-e a bérlemény zárait a beköltözéskor kicseréltetni, ezzel lényegében kizárni a bérbeadót. A válasz azonban az, hogy a bérlő nem jogosult a bérbeadót ilyen módon elzárni a bérleménytől és adott esetben azzal a bérlemény használatának az ellenőrzését akadályozni.

Jogosult-e a bérbeadó az ingatlanba bemenni és milyen feltételekkel?

A lakástörvény értelmében a bérbeadó évente legalább egyszer vagy a szerződésben meghatározottak szerint évente több alkalommal – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül jogosult a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését ellenőrizni.

Lényeges a szerződésbe beleírni, hogy a bérlő „előzetes értesítése” esetén jogosult a bérbeadó az ellenőrzésre, illetve a lakásba bejutásra. Ha a bérbeadónak eladási szándéka van, úgy javasolt a szerződésben a lakás megtekintés részleteit rögzíteni, mert amennyiben a bérbeadó előzetes értesítés nélkül megy be a bérleménybe, úgy birtokháborítást követ el.

Előfordulhat, hogy a bérlő szeretne állandó lakcímre bejelentkezni a lakásba. Erre nézve a felek megállapodása az irányadó. Veszélye: előfordulhat, hogy a bérlő nem jelentkezik ki az ingatlanból a bérleti jogviszony megszűnése után. Ilyenkor a bérbeadó ún. kényszerkijelentési (lakcím-fiktiválási) eljárást indíthat a Kormányhivatalnál.

A bérlő fizetési késedelme esetén mit tehet a bérbeadó?

Ha a bérlő nem fizet a bérleti szerződésben írt határidőig és ez akár hónapokon keresztül folytatódik, az elkeseredett bérbeadó kénytelen fizetési felszólítással élni vagy a továbbiakban ügyvéd segítségét igénybe venni követeléseinek érvényesítése érdekében. Sajnos ezek mind költséggel járnak.

Lehet a bérleti szerződésben azonban ún. adminisztrációs díjakat alkalmazni, ami a bérlő mulasztásával, késedelmével okozott bérbeadói költségek fedezésére szolgál. Ugyancsak e célt szolgálhatja az óvadék (kaució), miszerint a szerződésben a felek rögzíthetik, hogy a kaucióból a bérbeadó ki nem elégített követelései erejéig kielégítést kereshet. Jogi eljárások keretében lehet kérni az ügyvédtől felszólítólevél megírását, fizetési meghagyás iránti eljárás-, végső esetben peres eljárás megindítását.

E kérdés kapcsán érdemes megemlíteni a Ptk.-ban szabályozott törvényes zálogjog intézményét, amely szerint az ingatlan bérbeadóját zálogjog illeti a bérleti díj és a költségek erejéig a bérlőnek a bérlemény területén levő vagyontárgyain. A bérbeadó mindaddig, amíg zálogjoga fennáll, megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását.

A bérlemény visszaadása a bérbeadó részére

Optimális esetben a szerződésben foglaltak szerint megtörténik a lakás kiürítése, az ingatlan visszaadása a bérbeadónak. Mi történik, hogy a bérlő a megjelölt határidőig nem hajlandó kiköltözni? Mit tehet a bérbeadó? A probléma megoldására, illetve az akár évekig tartó peres eljárás elkerülése érdekében célszerű, ha a bérlő a bérleti szerződés megkötése után közjegyző előtt, közokiratba foglaltan kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz a bérlemény kiürítésére a bérleti szerződés megszűnése esetére. Amennyiben nem szeretnénk közjegyzőhöz elmenni, akkor is érdemes egy szállásadói nyilatkozatot bekérni a bérlőtől, amely a bérleti szerződés megszűnése esetére nyújthat biztosítékot.

A bérlő közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozata (kiköltözési nyilatkozat) alapján a bérbeadó adott esetében – per kezdeményezése nélkül – közvetlenül végrehajtási eljárást kezdeményezhet a bérlő ellen a bérlemény kiürítése iránt.

Kommunikációs problémák

Ügyfeleink gyakorta panaszkodnak arra, hogy a bérleti szerződésben megjelölt elérhetőségeken nem tudja felvenni a kapcsolatot a bérlővel. Ennek oka lehet, hogy a bérlő nem jelenti be az elérhetőségében bekövetkezett változást a bérbeadónak, így érdemes az erre vonatkozó szabályokat is a szerződésben részletezni.

Ügyvédi irodánk vállalja a bérleti szerződéssel kapcsolatos jogi tanácsadást, valamint lakásbérleti szerződés szerkesztését és a bérleti jogviszonyhoz kapcsolódó jogvitákban történő képviseletet is, így keresse bizalommal ügyvédi irodánk munkatársait!