A nyár végi időszak, mint a lakásbérlet szezonja

A nyár utolsó hónapja különös jelentőséggel bír a lakásbérleti piacon, a legtöbben ugyanis az év ezen időszakában adják bérbe ingatlanukat vagy vesznek bérbe ingatlant, készülve az őszi tanévkezdésre vagy otthonuktól távoli munkavégzésre. A megfelelő lakás kiválasztását követően a következő lépés a bérleti szerződés megkötése, így a bérleti jogviszony létrehozása a bérbeadó és a bérlő között, amelyhez jelen bejegyzésünkkel kívánunk segítséget nyújtani.

Egy bérleti szerződés aláírása előtt számos kérdés merül fel mind bérbeadói, mind bérlői oldalon, melyek a tisztasági festéstől egészen a szerződés teljesítését szolgáló biztosítékokon át a bérleti szerződés esetleges megszűnéséig terjednek.

A vonatkozó jogszabályok

A felmerülő kérdések megválaszolásához a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakás tv.) nyújt segítséget.

Fontos megjegyezni, hogy a szerződés tartalmi elemeit a jogszabályok adta keretek között a felek közös megegyezése alakítja ki, azonban ahhoz, hogy a szerződő felek érdekeit szolgáló és mindenre kiterjedő bérleti szerződés jöhessen létre, ismerünk kell annak jogszabályi hátterét is.

A jogszabály által előírt első feltétel az írásban létrejött bérleti szerződés, amellyel kapcsolatban a Lakás tv. 2.§ (5) bekezdése rögzíti, hogy „a lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.”

Felmerül a kérdés: mit kell tartalmaznia egy lakásbérleti szerződésnek és melyek az ajánlott tartalmi elemek?

A szerződő felek: bérbeadó és bérlő

Első olvasatra egyértelműnek és magától értetődőnek tűnik a szerződő felek meghatározása: a bérbeadó bérbe adja, a bérlő bérbe veszi a szerződés tárgyát képező ingatlant.

Bérlőként – még a bérleti szerződés megkötése előtt – érdemes ellenőrizni, hogy a szóban forgó ingatlant valóban a rendelkezésre jogosult személy adja-e bérbe, maga a tulajdonos, haszonélvező vagy esetleg meghatalmazottja jár el a nevében. Egy, az ingatlanra vonatkozó tulajdoni lap igénylése és megtekintése segíthet tisztázni a kérdést, valamint megelőzni a későbbi jogvitákat.

Bérbeadóként fontos megbizonyosodni arról, hogy az ingatlanunkat lakás céljára kizárólag a bérlő, esetleg több bérlő (bérlőtársak) vagy akár a bérlőn kívüli más személyek is használni kívánják-e. Amennyiben több bérlő vagy rajtuk kívül más személyek fogják használni az adott ingatlant, célszerű feltüntetni az adataikat – akár bérlői minőségüket is – a bérleti szerződésben, különös tekintettel a Lakás tv. következő rendelkezésére, mely szerint „önálló bérlet esetén  bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha ebben a bérbeadó és a bérlő, valamint a leendő bérlőtárs megállapodnak.” A bérlőtársak azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, jogaikat együttesen gyakorolhatják, fontos azonban, hogy kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges, azaz a szerződés teljesítése bármely bérlőtől követelhető.

A szerződés tárgyát képező ingatlan

A lakásbérleti szerződés legfontosabb eleme maga a szerződés tárgya, a bérbe adni és bérbe venni kívánt ingatlan. A szerződésben pontosan meg kell határozni az ingatlan adatait, amelyben segítségünkre lehet a már említett tulajdoni lap. Célszerű pontosan meghatározni a lakáshoz tartozó helyiségeket, a lakás műszaki állapotát és minden olyan tényt vagy körülményt, amelyet a szerződő felek fontosnak tartanak rögzíteni és a későbbi vitás helyzetek elkerülhetők a pontos meghatározással. Az ingatlanban található ingóságokról, berendezési és felszerelési tárgyakról érdemes jegyzőkönyvet készíteni a birtokbaadás időpontjában, amely tartalmazhatja azok állapotát is.

A bérleti díj

Amennyiben a felek a bérleti szerződés megkötésekor a fizetendő lakbérben nem állapodtak meg, úgy a bérbeadó köteles a lakbér összegét a beköltözést követő 8 napon belül a bérlővel írásban közölni. Ha a bérlő a lakbér összegét, a közlés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban nem kifogásolja, a közölt bért köteles fizetni.

Az ilyen eset a gyakorlatban azonban ritkán fordul elő, a felek rendszerint már előzetes tárgyalásaik során megállapodnak a bérleti díj összegében. Ilyenkor gondolni kell a bérleti díjon felül felmerülő költségekre – mint például víz- és áramszolgáltatás díja, fűtésköltség, hulladékgazdálkodás költsége vagy internet- és televíziószolgáltató díja – valamint, annak elszámolási módjára is. A Ptk. alapján a bérlő a bérleti díjat havonta előre köteles megfizetni, azonban arra az időre, amely alatt a bérlő a dolgot a saját érdekkörén kívül felmerült okból nem használhatja, bérleti díj nem jár.

Óvadék, avagy kaució

A bérleti díj mellett a szerződéskötéskör általában fizetendő összeg az óvadék, más néven kaució összege. A Ptk. az alábbiak szerint rendelkezik a bérleti díj biztosítékairól: „Ha a felek megállapodása alapján a bérlő a bérleti szerződésből fakadó kötelezettségeinek biztosítékául a bérbeadó részére meghatározott pénzösszeget köteles fizetni és ez az összeg meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, a túlzott mértékű biztosítékot a bérlő kérelmére a bíróság mérsékelheti.” A rendelkezésnek megfelelően a szerződő felek jellemzően 2 hónapi bérleti díjnak megfelelő összegben állapodnak meg, amely a szerződésből fakadó kötelezettségek teljesítésének a biztosítéka. Amennyiben a lakásbérleti szerződés megszűnik és a felek egymással elszámoltak, a kaució a bérlő részére visszajár a közöttük létrejött elszámolás alapján teljes, illetve csökkentett összegben.

Határozott vagy határozatlan időtartam?

A lakásbérleti szerződés határozott vagy határozatlan időtartamra jöhet létre, ennek megfelelően azonban más szabályozás vonatkozik rá. Határozott időtartamra kötött lakásbérleti szerződés esetén a felek a határozott időtartam alatt nem élhetnek rendes felmondási jogukkal, így az ilyen szerződések megszüntetése korlátozott. Fontos azonban, hogy a rendelkezéstől a felek egyező akarattal eltérhetnek és maguk határozhatják meg a bérleti szerződésben a rendes felmondás idejét vagy az ahhoz fűződő jogkövetkezményeket, továbbá lehetőség van a felek általi közös megegyezéssel vagy azonnali hatállyal történő megszüntetésére is.

Határozatlan időtartamú lakásbérleti szerződés magában hordozza a bérleti jogviszony rendes felmondással történő megszüntetését, amely a Ptk. rendelkezései alapján, havi bérleti díj kikötése esetén a hónap végére szólhat, amelyet legkésőbb a hónap tizenötödik napjáig közölni kell.

A bérbeadó kötelezettségei

A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni. A jogszabály szerint rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas a lakás, ha az épület, illetve a lakásberendezések működőképesek.

A Lakás tv. rendelkezései alapján a bérbeadó köteles gondoskodni az alábbiakról:

• az épület karbantartásáról;
• az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról
• a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.

A bérlő kötelezettségei

Szinte magától értetődő, hogy a bérlő a bérleti díjat – a lakásbérleti szerződésben meghatározott időben és módon – köteles a bérbeadó részére megfizetni. A bérlő, illetve a vele együtt az ingatlanban tartózkodó személyek az ingatlant, valamint az ahhoz tartozó, közös használatra szolgáló helyiségeit rendeltetésszerűen kötelesek használni.

A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer vagy a szerződésben meghatározottak szerint évente több alkalommal - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrizheti, e körben a bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.

Fontos megjegyeznünk, hogy minden bérleti jogviszony – a lakás jellegéből adódóan, a szerződő felek igényeitől függően – más és más, így ahhoz, hogy a bérleti szerződésből eredő vitás helyzeteket elkerüljük, érdemes még a bérleti jogviszony létrehozása előtt szakértő segítséget igénybe venni.

Ügyvédi irodánk vállalja a bérleti szerződéssel kapcsolatos jogi tanácsadást, valamint lakásbérleti szerződés szerkesztését is, így keresse bizalommal ügyvédi irodánk munkatársait!