Dr. Fekete Bálint ügyvéd ingatlanjogi blogja

Jogi témák mindenkinek

A társasházi gépkocsibeállók és kertrészek jogi helyzete

2021. július 19. 07:27 - Dr. Fekete Bálint LL.M. ügyvéd

tarsashazi_parkolok_es_kertreszek_hasznalata_ugyved_gyor_ingatlan_web.png

A társasházi gépkocsibeállók és kertrészek jogi helyzete

Amennyiben lakásvásárlás előtt állunk - főként az új építésű társasházak esetében – jó, ha tisztában vagyunk az általunk vásárolt gépkocsibeálló és kertrész jogi státuszával.

Parkolóhely biztosítására vonatkozó előírások

A jelenleg hatályos Országos Településrendezési és Építésügyi Követelmények (OTÉK) 42. §-a alapján a lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után a helyi építési szabályzatban meghatározott számú személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani, azzal, hogy a helyi építési szabályzat kötelezően legfeljebb egy személygépkocsi elhelyezését írhatja elő.

Az engedélyezési eljárások során az építésügyi hatóság vizsgálja a hatályos kormányrendeletben meghatározott, az építmények kialakításához szükséges parkolási igény biztosítását. Ez megoldható telken belül – általánosságban ez kötelező –, illetve kivételesen parkolómegváltással is az önkormányzattal kötött szerződés alapján. A parkolóhely megváltás azonban nem jelent az adott lakó számára megoldást, hiszen az építtető által megváltott parkolóhelyet nem használhatja kizárólagosan a lakás tulajdonosa, ez csak közterületi parkolási lehetőség bővítésére jelent némi megoldást.

A társasház építtetőjének többféle lehetősége létezik, hogy biztosítsa a lakástulajdonosok, esetleg kívülálló személyek részére a parkolási lehetőséget, ezt történhet tulajdonjog vagy kizárólagos használati jog formájában.

Kizárólagos használati jog

A kizárólagos használati jog esetében fontos azonban, hogy a társasházi alapító okirat minden esetben világosan rögzítse, hogy melyik lakáshoz melyik gépkocsibeálló tartozik. Ennek hiányában a szervezeti működési szabályzat határozhatja meg a közös tulajdonú telken elehelyett parkolók használati lehetőségeit. Az alapító okiratban történő rögzítés a későbbi, esetleges viták elkerülése érdekében rendkívül fontos.

Tulajdonjog a garázsban elhelyezett parkolóhelyen

A gépkocsik megnövekedett számára tekintettel és a társasházak sokszor szűkös telekmérete miatt nincs mindig lehetősége az építtetőnek minden lakáshoz megfelelő számú önálló gépkocsi-tárolót (garázst) vagy parkolót létesíteni. Amennyiben azonban fallal elválasztott garázsokat építenek (természeten a teremgarázsok is ide tartoznak), úgy azokat önálló albetétre, külön helyrajzi számra lehet helyeztetni és azokon a vevők tulajdonjogot tudnak szerezni.

Társasházi teremgarázs és a parkolóhelyhez tartozó tulajdoni hányad

Az önálló garázsok helyett elterjedtebb megoldás a mélygarázs vagy a teremgarázs. Ez rendszerint az épület pinceszintjén helyezkedik el. A társasház alapító okiratban a mélygarázs általában egy helyrajzi számon szerepel, amelyben a gépkocsi-beállókhoz osztatlan közös tulajdoni hányadok tartoznak. Ezen tulajdoni hányadok értékesítésével a parkolóhely kizárólagos használati joga is átruházható.

A társasház alapító okirat elválaszthatatlan mellékletét képező alaprajzon sorszámozva fel kell tüntetni az egyes parkolókat. Ennek a sorszámnak/alaprajzi megjelölésnek szerepelnie kell az általunk aláírt adásvételi szerződésben és meg kell egyeznie az alapító okiratban rögzítettekkel.

Elővásárlási jog a mélygarázsban

A Polgári Törvénykönyv előírásai szerint a közös tulajdon esetén a tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg, így a vételi ajánlatot meg kell küldeni valamennyi tulajdonostársnak, amely hosszú folyamat lehet a postai kézbesítés miatt, valamint sokszor nagy kereslet van a beállók iránt.

Érdemes a lakást és a mélygarázsban található tulajdoni hányadot dologösszességként kezelni annak érdekében, hogy önállóan ne élhessen valamelyik tulajdonostárs csak a sokszor nélkülözhetetlen mélygarázs beálló vonatkozásában elővásárlási jogával.

Udvari parkolók, felszíni gépkocsi-beállók

Kevésbé szerencsés megoldás a felszíni gépkocsi-beállók helyzete. Ezzel kapcsolatban mindig meg kell nézni az alapító okiratot, illetve a társasház törzslapját, hogy megtudjuk, hogy kinek a tulajdonában áll a földterület, amin a gépkocsibeállók elhelyezkednek.

Amennyiben a földrészlet vagy udvar a társasházközösség tulajdonát képezi, tulajdonjogot nem szerez rajta a parkolót „vásárló”, ilyen esetben úgynevezett kizárólagos használati jogot szerez, amelyet az ingatlan-nyilvántartásba nem lehet bejegyeztetni.

Parkolóhelyek használati megosztása

Lehetőség van viszont használati megosztási szerződést vagy helyszínrajzot készíteni, amely rögzíti az egyes beállók elhelyezkedését és a használati jog jogosultját. Amennyiben a felszíni gépkocsi-beállók az alapító okiratban az egyes lakásokhoz vagy nem lakás céljára szolgáló helységekhez (pl. üzlethelyiség vagy tároló) vannak rendelve és a kizárólagos használati jog a mindenkori tulajdonost illeti meg. A felszíni gépkocsi-beállónak nincs önálló helyrajzi száma, csak az önálló lakással vagy pl. irodával együtt forgalomképes.

Amennyiben az alapító okiratban nincs meghatározva a kizárólagos használati jog, úgy a használati megosztási szerződéssel is lehet rendezni a parkolóhasználatot, amelyhez a tulajdonostársak megállapodása szükséges.

Az alapító okiratban, használati megosztási szerződésben vagy az adásvételi szerződésben meghatározott területen felül egyik tulajdonosnak sincs joga a másik tulajdonos terhére többlet területet használni. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 23. §- ának (2) bekezdése szerint a közös tulajdon birtoklását, használatát és a hasznosítás módját a közgyűlés határozza meg.

A társasházközösség a gépkocsibeállókra vagy egyéb közös tulajdonú területrészekre vonatkozóan további részletes szabályokat határozhat meg a szervezeti működési szabályzatában. (SZMSZ)

Előfordulhat olyan eset is, amikor a telek és a felépítmény tulajdonjoga elválik egymástól és a társasház csak a felépítményre kerül megalapításra. Ebben az esetben van arra lehetőség, hogy a telek tulajdoni hányadokhoz rendeljük hozzá a parkolók vagy kertrészek kizárólagos használati jogát egy használati megosztási szerződéssel.

A kertrészek használata

A kertrészek általában a társasházak földszintjén elhelyezkedő lakások előtt vagy mögött kerülnek kialakításra. Jogilag általában a társasházközösség közös tulajdonát képező területen helyezkednek el, azonban az alapító okirat vagy SZMSZ ezen kertészek kizárólagos használati jogát hozzárendelheti az egyes lakásokhoz.

Mivel a kertészek nem kapnak önálló helyrajzi számot, csak az adott lakással együtt forgalomképesek. Az ingatlan-nyilvántartásban a gépkocsi-beállókhoz hasonlóan szintén nem lehet feltüntetni a lakáshoz tartozó kertészt, mivel az a társasházközösség tulajdona, a lakás mindenkori tulajdonosát kizárólagos használati jog illeti meg rá.

Ugyancsak megoldás lehet a fentiekben leírt konstrukció, amikor is a társasházat csak a felépítményre alapítjuk és a telek tulajdoni hányadok tulajdonjogához rendelünk hozzá kertrész kizárólagos használati jogot.

Vita a használati jog terjedelme tekintetében

A gyakorlatban sajnos sok esetben az alapító okirat nem konkrét m2-ben megjelölt területet határoz meg a kertek használata tekintetében, hanem mindössze annyit ír elő, hogy kerítéstől kerítésig tartanak ezek a kizárólagos használati joggal bíró kertrészek.

Előfordul, hogy a lakástulajdonosok a kerítést áthelyezik az eredeti állapothoz képest, így jelentősen meg tudják növelni a közös terület terhére a kertjüket, aminek használati jogát a vételkor nem fizették meg.

A kertrészek használati jogának tisztázása az adásvételi szerződések alapján kezdhető meg, vagyis az azokban foglaltak szerint el kell készíteni egy helyszínrajzot és fel kell tüntetni – a szélességet és hosszúságot is méterben, valamint a teljes m2-t – a kizárólagosan használható területeket.

Ezután a tényleges állapotra vonatkozóan is rajzot kell készíteni, amelyből ki kell tűnnie annak, hogy kik és milyen mértékű „többlethasználatot” alakítottak ki. A két rajzot mellékelve közgyűlési napirendre kell tűzni a „Kerthasználat rendezése” című témát, és ott lehet érvényesen dönteni arról, hogy a többletet használó tulajdonosok m2 arányosan milyen összeg befizetésére kötelezettek.

A többlethasználati díj megállapítása közgyűlési hatáskör, mivel a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 28. § b) pontja szerint a közös tulajdonban álló épületrészek – és természetesen ide tartozik a közös tulajdonban lévő kert, illetve zöldterület is – használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról csak a közgyűlésnek van döntési jogosultsága.

Az új építésű társasházi beruházások esetében nagyon fontos, hogy a társasház előzetes alapítása, az értékesítés és a társasház bejegyzésének eljárása során precízen kezeljük a fenti kérdéseket, mivel ezzel sok vita megelőzhető a tulajdonostársak között.

Amennyiben kérdése merülne fel a társasház parkolóhely, kertrész vagy egyéb terület kizárólagos használati jogával kapcsolatban, úgy keresse ügyvédi irodánk munkatársait bizalommal!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://drfeketebalint.blog.hu/api/trackback/id/tr9416632244

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása